Hugiról

Egyszer étteremben szeretnék dolgozni, szakácsként. Persze ehhez el kell végeznem a megfelelő iskolát. De addig is, virtuális éttermem kedves virtuális vendégei, nagy szeretettel mutatom az étlapomat. Ugyan nincs, csak egy étkészletem és tálalásból is van még mit tanulnom, sőt, fotósiskolába sem jártam, de nagy élvezettel főzök a családomnak. Receptek és történetek, kicsit személyes hangvételben, családias környezetben, született bölcsészként sok szóval, de azért csak olvassák bátran. 2013-tól a receptleírások végén azok elkészítési költségeit is feltüntetem. Isten hozta önöket Huginál!

Reakciók

Facebook

Cimkék

agyag tálas (4) alkohol (1) alma (4) amerikai (5) ananász (1) aprópecsenye (3) apróra vágott hagymát... (56) bab (4) babapiskóta (1) bacon (15) banán (1) barack (3) belsőség (3) besamel (2) birka (1) birkasajt (1) bor (1) borókabogyó (1) brokkoli (1) burgonya (25) camembert (1) chili (1) Címkék (1) citrom (4) cseresznye (1) csirke (32) csirkecomb (8) csirkemáj (1) csirkemell (18) csirkeszárny (4) csirkeszív (2) csokis (8) csokoládés (8) csülök (2) cukkini (12) darált hús (15) desszert (23) dió (2) disznó (35) ecet (2) egytálétel (44) előétel (4) fahéj (2) fehérrépa (2) feltét (6) főétel (109) fokhagyma (17) főzelék (7) gesztenye (1) gomba (17) görög (2) gyöngyhagyma (1) gyümölcs (6) hagyma (15) hal (4) hidegkonyha (4) hús (83) joghurt (1) juhtúró (3) kacsa (2) kacsacomb (1) kakaó (1) káposzta (8) karaj (7) karfiol (1) kecske (2) kecskesajt (1) kókusz (1) kolbász (4) köles (1) köret (29) krém (7) kukorica (10) lekvár (2) lencse (1) leveles tészta (1) leves (17) lilahagyma (3) magyar (19) majonéz (2) marha (5) meggy (1) menza (4) mérlegbarát (64) mexikói (2) mozzarella (1) muffin (2) mustár (9) nagyi (2) nana (10) nehéz étel (1) nyúl (1) olasz (9) oldalas (1) padlizsán (1) paradicsom (25) párizsi (2) patisszon (6) petrezselyem (1) pezsgő (1) pirospaprika (22) pisztráng (1) pogácsa (1) ponty (1) póréhagyma (1) pritamin paprika (2) puding (2) pulyka (12) pulykamell (8) pulykaszárny (1) rák (2) rakott (4) reggeli (2) répa (22) rizs (12) rizsa (10) sajt (31) sajtkrém (2) saláta (12) sárgaborsó (1) sertés (35) sertéscomb (11) sertéslapocka (11) sonka (3) sós sütemény (5) spárga (1) sütemény (18) szalonna (17) szárnyas (37) szarvasgomba (1) szlovák (1) tarja (7) tej (1) tejföl (6) tejfölös (23) tejszínes (8) tepsis (30) tészta (25) tojás (16) tök (3) torta (6) túró (5) túró rudi (1) uborka (3) vargányagomba (1) vegetáriánus (4) vendégváró (2) virsli (4) zabpehely (1) zakuszka (1) zeller (2) zöldbab (7) zöldborsó (8) zöldpaprika (7) zöldséges (65) zuza (1) Címkefelhő

Hugi féle túró rudi torta

2010.09.27. 10:07 :: _hugi

A sorban következő szülinap apukámé volt. Pontosabban ma van, de tegnap húztuk meg a fülét, mert hétköznap bajosabb összeülni. Édesapám alapvetően mindent szeret. Úgy értem édesség fronton (bár néhány hete rájött, hogy az elmúlt 52 évben utált tökfőzelék élete értelme is lehetne). Főleg a nápolyikat szereti, de igazából tényleg mindent, időszakosan imád egy-egy édességet, volt idő, mikor a mélyhűtő Romero jégkrémmel volt tele (de tényleg, volt bent 20, és ettük, amíg bírtuk), mostanában a falánk csomagos Túró rudi az egyik alapfelszerelés. Ezért gondoltam, hogy a túró rudi torta jó meglepetés lehet.

Hasonló helyzetbe kerültem, mint a barackos túrótortával, mikor beírtam a keresőbe, hogy "túró rudi torta". Ahány recept, annyi változat, úgyhogy ismét magamra hagyatkoztam és úgy készítettem el a süteményt. Az elképzelés egy csokis piskótás, vastag túrókrémes, csokival bevont torta volt. Végül is egész jól tartottam magam ehhez a képhez, büszke is vagyok magamra (no persze csak egészséges szinten).

A piskótatésztát már papír nélkül is, álmomból felébresztve is meg tudom sütni. A teszter anyukájától kapott recept annyira könnyű és annyira jól lehet vele kozmetikázni attól függően, hogy mekkora adagra van szükségem, hogy mindig tökéletesen magabiztosan állok neki. Most is így volt, az elképzelésemnek megfelelően fél adagra volt szükségem, kakaósan. Ehhez 3 tojásra, 3 ek. cukorra, 2 ek. lisztre, 1 ek. kakaóra és nagyon kevés (fél késhegynyi) sütőporra volt szükségem. A tojásokat szétválasztottam, a sárgáját a cukorral és a sütőporral habosra kevertem (na jó, kézi mixer...). A fehérjét kemény habbá vertem, a lisztet összekevertem a kakaóval és ezeket felváltva óvatosan hozzá kevertem a cukros tojássárgájához. Kivajazott, kilisztezett kapcsos tortaformába öntöttem, és 3-4 percig 230-240 fokon, majd még kb. 10-15 percig 180 fokon megsütöttem. Még melegen ki kell venni a formából, ezzel valamiért most megszenvedtem, teljesen leragadt az alja, de szerencsére sikerült komoly sérülés nélkül megúszni. Konyharuhával letakartam és félretettem.

Ezután elmentem színházba. De nem igazi előadásra, hanem a Vígszínház október 1-én bemutatandó Ványa bácsi előadásának nyílt próbájára. Szóval nem volt hosszú, de utána anyukám meginvitált egy kacsacombvacsorára, amit nem tudtunk visszautasítani. Úgyhogy mire hazaértünk és neki láthattam a krémnek, már este 11 óra volt... de a szülinap az szülinap, és persze tök szívesen csináltam, úgyhogy nem is figyeltem az órára.

A krémet gyakorlatilag ugyanúgy csináltam, mint legutóbb, csak több cukorral, mert apukám a múltkor megjegyezte, hogy jó volt, de ő édesebben jobban szeretné. Úgyhogy az előírt 10 dkg porcukorra zuttyintottam még egy kicsit, mondjuk, hogy kb. 13 dkg porcukor kellett, két tojás sárgája, 40 dkg túró, vaníliás cukor ízlés szerint (én egy zacskó 2/3-át szórtam bele kb.), egy citrom reszelt héja. Ezt jól össze kell dolgozni, gondoltam, ügyes gyerek vagyok, mixerrel összekeverem. Aha, válthattam felszerelést, mert szanaszét repült a túró. Úgyhogy először fakanállal kell csinálni (vagy villával összetörni), és amikor már valamennyire összeállt, neki lehet esni a robotgéppel. Miután ezzel kész voltam, felvertem fél liter tejszínt. Ezt lehet az elejétől a mixerrel, jó hamar kész is, de fogadjanak el egy jó tanácsot: a kézi mixer habverő fejeit a mosogató fölött rántsák ki a gépből, vagy előtte jól rázzák le a rajta maradt dolgokat, különben úgy járnak, mint én: kihúztam a habverőket és a gravitációnak köszönhetően a rajtuk maradt tejszínhab a parkettán kötött ki.

 

Na mindegy, éjfélkor már ilyesmin nem akad ki az ember, én majdnem olyan röhögő görcsöt kaptam, mint a svájci pénzügyminiszter. Megnyugvásom után belekevertem a tálban maradt tejszínhabot a túrós krémbe. Ezután elővettem a zselatinlapokat, beáztattam, és amíg vártam, hogy egyre gusztustalanabb állagúra ázzanak, a piskótalapot visszatettem a tortaformába és megkértem a zsűrit, hogy szórakozzon egy kicsit a sütőpapírral, amit a tortaforma és a piskóta közé kéne tenni. A zselatint akkor kell a vízből a lábosba utalni, mikor elveszti a tartását. Ezután a lábosban a legkisebb fokozaton fel kell melegíteni, folyamatosan kavargatva, és mikor már az egész folyós, hozzá kell keverni a túrós krémhez. Gyakorlatilag kész is, de én nem elégedtem meg ennyivel, gondoltam a túró rudi tortába kerüljön valami extra is, úgyhogy a túrókrém harmadát ráöntöttem a piskótára, elsimítottam és belenyomkodtam egy csomó Pöttyös 10 pontost. A meggyes fajtából.

 

Betakartam a maradék túrókrémmel, elsimítottam, és hozzá láttam az utolsó feladatnak: csoki öntet.

 

Még soha nem csináltam olyan süteményt, amit be kell csokival fedni. Féltem is, hogy nem sikerül. Anyukámat megkérdeztem, hogy ő hogy szokta csinálni és mondta, hogy az ex-fodrászától tanult egy módszert, miszerint összetöri a táblás csokit, és egy kicsi étolaj társaságában beteszi a mikróba melegedni és így szuperül összeolvad az egész. Gondoltam, ez elég egyszerűen hangzik, csak nem szúrom el. De elszúrtam. Kicsit tovább volt a mikróban a cucc, mint kellett volna és úgy megégett, hogy ihaj. Mikor kinyitottam a mikrót, csak úgy ömlött ki a füst, levegőt nem lehetett venni a lakásban, olyan szaga volt. De szerencsére középről kikaptam a kozmás csoki darabot és a maradéknak abszolút jó íze volt, úgyhogy szépen ráöntöttem a tortára és betettem az egészet a hűtőbe.

 

Sikere volt, bár van még mit tanulni, mert pl. az a csoki mennyiség, amit rátettem a tetejére, rengeteg volt. Tömény is lett így, és vágni sem nagyon lehetett, mert nagyon nagy szilánkokra tört, de az összhatás nagyon jól alakult, elég édes volt apukámnak és úgy láttam rajta, örült neki nagyon.

 

Szerencsére rosszat még nem mondtak ezekről a dolgaimról, úgyhogy nem adom fel, tovább tökéletesítem a cukrásztehetségemet, bár a következő szülinap elég messze van.

5 komment

Címkék: túró rudi torta túró krém sütemény desszert csokoládés csokis

A bejegyzés trackback címe:

https://eatathugis.blog.hu/api/trackback/id/tr472326236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kovacsbalint · http://kovacsbalint.blog.hu/ 2010.09.27. 22:17:05

Hiányolom a klasszikus receptformát, tudod, hogy hozzávalók, meg elkészítés, pontokra bontva meg ilyenek :) pedig jól hangzik ez, de így nehezebb összeszedni.

_hugi · http://eatathugis.blog.hu 2010.09.27. 23:51:54

Ez direkt nem receptblog. Inkább szórakoztatásnak, mint receptgyűjteménynek szánom ezt... egyébként általában a végén összeszedem, mi kell hozzá, de most elfelejtettem :)

_hugi · http://eatathugis.blog.hu 2010.09.28. 00:14:27

Najó, ezt kicsit átfogalmazom: valamiféle vénák kiélésére szolgál ez az egész. Írói/szakács/szerkesztői/ésmégsokmindenamibennemvan. Szóval receptblog, de mégsem. Sztorizós blog, de mégsem. Persze most csak magyarázom a bizonyítványom :)

bogarász 2010.11.05. 21:17:13

Nekem kellemesen átjött a készítés fílingje, kedvet kaptam, hogy valamibe belefogjak. Ha más nem túrórudit biztos veszek holnap.

_hugi · http://eatathugis.blog.hu 2010.11.06. 11:46:30

Ez volt a cél :)
Örülök, hogy tetszik, amit csinálok, ezek szerint van értelme. Köszi.