Hugiról

Egyszer étteremben szeretnék dolgozni, szakácsként. Persze ehhez el kell végeznem a megfelelő iskolát. De addig is, virtuális éttermem kedves virtuális vendégei, nagy szeretettel mutatom az étlapomat. Ugyan nincs, csak egy étkészletem és tálalásból is van még mit tanulnom, sőt, fotósiskolába sem jártam, de nagy élvezettel főzök a családomnak. Receptek és történetek, kicsit személyes hangvételben, családias környezetben, született bölcsészként sok szóval, de azért csak olvassák bátran. 2013-tól a receptleírások végén azok elkészítési költségeit is feltüntetem. Isten hozta önöket Huginál!

Reakciók

Facebook

Cimkék

agyag tálas (4) alkohol (1) alma (4) amerikai (5) ananász (1) aprópecsenye (3) apróra vágott hagymát... (56) bab (4) babapiskóta (1) bacon (15) banán (1) barack (3) belsőség (3) besamel (2) birka (1) birkasajt (1) bor (1) borókabogyó (1) brokkoli (1) burgonya (25) camembert (1) chili (1) Címkék (1) citrom (4) cseresznye (1) csirke (32) csirkecomb (8) csirkemáj (1) csirkemell (18) csirkeszárny (4) csirkeszív (2) csokis (8) csokoládés (8) csülök (2) cukkini (12) darált hús (15) desszert (23) dió (2) disznó (35) ecet (2) egytálétel (44) előétel (4) fahéj (2) fehérrépa (2) feltét (6) főétel (109) fokhagyma (17) főzelék (7) gesztenye (1) gomba (17) görög (2) gyöngyhagyma (1) gyümölcs (6) hagyma (15) hal (4) hidegkonyha (4) hús (83) joghurt (1) juhtúró (3) kacsa (2) kacsacomb (1) kakaó (1) káposzta (8) karaj (7) karfiol (1) kecske (2) kecskesajt (1) kókusz (1) kolbász (4) köles (1) köret (29) krém (7) kukorica (10) lekvár (2) lencse (1) leveles tészta (1) leves (17) lilahagyma (3) magyar (19) majonéz (2) marha (5) meggy (1) menza (4) mérlegbarát (64) mexikói (2) mozzarella (1) muffin (2) mustár (9) nagyi (2) nana (10) nehéz étel (1) nyúl (1) olasz (9) oldalas (1) padlizsán (1) paradicsom (25) párizsi (2) patisszon (6) petrezselyem (1) pezsgő (1) pirospaprika (22) pisztráng (1) pogácsa (1) ponty (1) póréhagyma (1) pritamin paprika (2) puding (2) pulyka (12) pulykamell (8) pulykaszárny (1) rák (2) rakott (4) reggeli (2) répa (22) rizs (12) rizsa (10) sajt (31) sajtkrém (2) saláta (12) sárgaborsó (1) sertés (35) sertéscomb (11) sertéslapocka (11) sonka (3) sós sütemény (5) spárga (1) sütemény (18) szalonna (17) szárnyas (37) szarvasgomba (1) szlovák (1) tarja (7) tej (1) tejföl (6) tejfölös (23) tejszínes (8) tepsis (30) tészta (25) tojás (16) tök (3) torta (6) túró (5) túró rudi (1) uborka (3) vargányagomba (1) vegetáriánus (4) vendégváró (2) virsli (4) zabpehely (1) zakuszka (1) zeller (2) zöldbab (7) zöldborsó (8) zöldpaprika (7) zöldséges (65) zuza (1) Címkefelhő

Lasagne bolognese

2010.10.28. 09:30 :: _hugi

Hetek óta csak a lasagne-ra gondolok. Hetek óta tervezem, hogy elkészítem. Már tűkön ültem, de persze magamnak köszönhettem a hosszú várakozási időt, minden mást is akartam csinálni... az utolsó lökést egy mindenki által jól ismert közösségi oldalon közzétett kép adta meg. Egy ismerősöm annyira gusztusos lasagne-t készített, hogy a nyáltermelés mellett a versenyszellem is beindult nálam. Persze itt nincs sem vesztes, sem győztes, főleg mert én sem kóstoltam az övét, ő sem az enyémet. Nem is úgy álltam neki, hogy most jobbat csinálok nála, egyszerűen úgy fogtam hozzá a főzéshez, hogy alig bírtam kivárni a végét, olyannyira vágytam már a lasagne-ra.

Összetett dolog ez, mit mondjak. Eddigi konyhai életem során kétszer készítettem lasagne-t, emlékeztem is, hogy nem egy rövid idő alatt elkészíthető étel (talán ezért is csináltam csak kétszer, és ezért is halogattam most is már hetek óta). Persze ez is olyan, hogy az ember szenved, meg dühöng, de a végén annyira finom, hogy el is felejti.

Én a tésztát-nem-megfőzők táborába tartozom, hogy ennyi könnyebbség legyen, arra ne kelljen a harmadik szememmel figyelni. Úgyhogy a feladat mindössze annyi, hogy készítsek egy nagy adag bolognai ragut és egy nagy adag besamelt.

A bolognai ragut nem úgy szoktam készíteni, ahogy azt kell, de ez mindaddig nem zavar, amíg az éttermekben sem találok répát és zellert a szószban. Ismerhetik már a receptet, hiszen a bolognai spagetti már szerepel étlapomon. Egyszerű, mint a karikacsapás.

(Újabb bölcsész intermezzo: utánanéztünk, hogy honnan is ered ez a mondás, mert a mellett a játék mellett, aminek a lényege, hogy egy kampós bottal gurigatnak egy karikát, még az is felmerült bennünk, hogy lehet, hogy ez valami karikás ostorral végezhető mutatvány. De az előbbiről van szó, arról a népi "karikázásnak" nevezett játékról, amely arról szól, hogy egy vaskarikát kell kergetni kézzel, vagy bottal, és a lényeg, hogy ne dőljön el. A karikacsapás pedig, mikor valaki olyan ügyesen és erősen csapja meg a karikát, hogy az jó messzire repül a levegőben.)

Két fej vöröshagymát apróra vágtam és olívaolajon megdinszteltem. Beleraktam a darált húst, sóval és borssal ízesítettem és gyakorlatilag készre főztem. Hozzá tettem két kis konzerv sűrített paradicsomot, illetve jó sok oregánót és bazsalikomot. Ennyi, félretettem és nekiálltam a besamelnek.

A mindenhol olvasható besamelt én persze máshogyan készítem. Természetesen úgy, ahogy otthon anyukám. Vajat kis lángon felolvasztok, liszttel rántást készítek, majd felöntöm tejjel és szépen elkeverem. Ezt eddig így is kell csinálni. Én ezután leveszem a tűzről és belekeverek egy kis doboz tejfölt, ez nem csak azért jó, mert sokkal több lesz, de krémesebb is. Só, bors és őrölt (reszelt) szerecsendió kerül bele ízesítésképp. Régen annyira odáig voltam érte, hogy meg bírtam volna enni az edényből kanállal... most már kicsit töménynek érzem. A lasagne-történetemhez hozzá tartozik az is, hogy a besamelt sikerült a padlóra önteni. Na nem az egészet, a felét. Úgyhogy mehettem le a boltba (azért annyira nem vészes, sokat mondok, ha azt állítom, 100 méterre van), vehettem még egy vajat és tejfölt. De egyébként nem volt vicces, mint múltkor a tejszínhab, tök kiakasztó, mikor már egy órája állsz a konyhában és tényleg az utolsó összetevő elkészítésének utolsó mozzanatánál rontod el, pontosabban öntöd ki. A felmosásról ne is beszéljünk... Szóval kétszer is csináltam besamelt.

 

Mikor végre kész lett minden, elővettem egy téglatest alakú hőálló tálat és az aljára tettem egy kis besamelt. Erre rátettem az első adag ragut, rá még egy réteg tésztát. Leöntöttem besamellel, rátettem még egy réteg tésztát. Erre újra a hús következett és mivel rengeteg volt még a besamelből, öntöttem a husira is. Az egésznek a tetejére tészta kerül, amit leöntöttem a maradék fehér mártással, jól megszórtam sajttal, majd alufóliával betettem a sütőbe, 190-200 fokra. Kb. egy óra alatt készült el, 10 perces sajtpirítással a végén.

 

A bolognai raguhoz: fél kiló darált hús, két kisebb fej hagyma, két kis sűrített paradicsomkonzerv, só, bors, oregánó, bazsalikom.

A besamelhez: 5 dkg vaj, 2-3 ek. liszt, ~1-1,5 dl tej, egy kis doboz tejföl.

+ sajt (kb. 15 dkg), lasagne tésztalap (a dobozban található mennyiség fele)

Szólj hozzá!

Címkék: olasz disznó hús paradicsom sajt tészta sertés egytálétel főétel tejfölös darált hús tepsis sertéslapocka apróra vágott hagymát...

A bejegyzés trackback címe:

https://eatathugis.blog.hu/api/trackback/id/tr752403409

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.