Mostanában nem vagyok valami édesszájú, de a napokban megkívántam a kókuszgolyót. Volt családi recept is hozzá, de azt persze most nem találtuk. Nem estünk kétségbe, egyrészt van internet, másrészt az a jó ebben az édességben, hogy rengeteg lehetőséget rejt magában, gyakorlatilag azt rak bele az ember, amit akar, és az arányokat is úgy alakítja, ahogy neki tetszik. Úgyhogy egy alapot (mennyi cukor, mennyi vaj) megnéztem a neten, a miheztartás végett, de utána hasraütés-szerűen folytattam, ha úgy tetszik, ízlés(em) szerint.
Az alap az volt, hogy vett a legény fél kiló darált háztartási kekszet. A neten ehhez a mennyiséghez mindenhol 20 dkg cukor és 10 dkg vaj szerepelt, úgyhogy ezt kimértem, utána magamra hagyatkoztam. Kötelező hozzávaló még a kakaó, amiből én jó sokat tettem bele, kb. 5-6 evőkanálnyit. A többi már tényleg ízlés dolga, de az biztos, hogy ez így nagyon száraz, nem lehet összegyúrni rendesen, úgyhogy valami folyadék kell még hozzá. Ez lehet meggybefőtt leve, vagy tej, attól függ, épp mi van otthon. Én most tejet raktam hozzá, annyit, hogy jól formálható legyen a massza, illetve volt itthon egy kevés sütőrum, azt is beleöntöttem, valamint 2 evőkanál házi baracklekvárt. Jól összedolgoztam, és elkezdtem a valódi munkát: egy kis masszát kivettem, golyót formáltam a tenyeremmel, majd egy lyukat csináltam bele, egy fél meggyel betömtem, majd betakartam a masszával és újra golyót formáltam. Szépen meghempergettem a kókuszreszelékben és egy tálra halmoztam a sok-sok golyót. Lett vagy 40 db.
Az a baj ezzel, hogy az ember úton-útfélen bekap egyet, és egyrészt hamar elfogy, másrészt meg jó dagik leszünk... de olyan finom.
Viszont nagy előnye, hogy bármilyen eseményre elkészíthető. Buliba is jó, de egy elegánsabb összejövetelre is simán el lehet készíteni, mindenki kedvence.
Reakciók