Neeeeem, nem főztem idegen munkásembereknek, mi vettük kezünkbe az eszközöket és izzadtunk órákon keresztül. Hosszú idő után most először esett meg velünk, hogy szombaton itthon ébredünk és igazából semmi dolgunk nincs aznapra. Ezt szem előtt tartva délután fél egykor kászá-lódtunk ki az ágyból, miután közöltem a teszterrel, hogy elegem van abból az ocsmányságból, amit padlólapnak nevezünk a vizes helyiségekben. Úgyhogy reggeli után, összeszedtük magunkat és elmentünk a Praktikerbe PVC-lapért, meg mindenért, ami a lefektetéshez kell (ragasztó, szegély stb). És mivel elég nagy munka várt ránk, mindenképp valami olyat akartam főzni ebédre vacsorára, amivel nincs nagy előkészületi munka, amit ott lehet hagyni a tűzhelyen, és nincs vele sok gond. Ilyen többek között a húsleves, vagy a paprikás csirke. Utóbbit jobban kívántuk.

Szerencsénkre minden le volt értékelve, amit venni akartunk. Ez is olyan étel, amit gyakorlatilag a csirke bármelyik részéből el lehet készíteni, mi -szokás szerint- mindent teszünk bele, hogy lehessen válogatni. Amúgy meg egyszerűen képtelen vagyok kis adagokat főzni, egy vagy két komplett étkezésnyi mindig marad mindenből. Most is. Mondhatjuk, hogy négy személyes adag, ehhez vettünk egy kisebb csontos mellet, 3db alsó és 2db felső combot, far résszel. A far részes csirkecombban az a jó, hogy van benne epe, aminek máj íze van, de a komplett ételben viszont nem érezni, hogy belsőséget is tartalmaz. Ez azért fontos, mert a teszter olyannyira undorodik a májtól, hogy ha egy nagy bödön húslevesben máj is főtt, az egészet nem bírja megenni, mert érződik a levén... Néha hiányzik a máj, mert én nagyon szeretem, minden formában.

De most vissza a paprikás csirkéhez. Apróra vágott hagymát... stb. Mikor már elég üveges volt, lehúztam a főzőlapról és hozzákevertem jó sok pirospaprikát. Visszatettem a tűzre és bele is dobáltam a husikat, mikor újra rotyogni kezdett a hagyma. Gyakorlatilag ennyi a történet. Egy kis pohár vizet öntöttem alá, hogy ne égjen le, majd fedő alatt, kis lángon (3/6) megpároltam. Kavargatni néha nem árt, de nagyon óvatosan kell, hogy ne jöjjön le a husi a csontról. Igazából rázni kellene, mint a bográcsot, jobbra-balra, de nekem mindig annyira tele van a fazék, hogy semmit nem ér... A csirke hamar elkészül, az egész kb. 3/4 óra alatt megvan, de egy óránál semmiképp sem több.

Nokedlivel illene fogyasztani, de mivel sok dolog volt a padlófektetéssel, tésztát főztünk hozzá. Azzal sem rossz, de a nokedli az igazi. Tálaláskor tejföllel érdemes leönteni és jó sok szafttal befalni.

Persze 2 helyiségben nem lehet egy nap alatt felszedni a régi és letenni az új pvc-t, közben kitakarítani stb. Szerencsére este telefonon szóba került a dolog apukámmal és az ő szerencsétlenségére felajánlotta, hogy átjön másnap segíteni. Át is jött, sőt, ő hozta az ebédet, és végigdolgozta a napot helyettünk... na jó, segítettünk, amennyit csak tudtunk, de a munka oroszlánrészét vállalta. Ezúton is köszi, apu!