Az újévi fogadalmam értelmében most posztok gyors egymásutánjára lehet számítani, ugyanis elhatároztam, hogy kevésbé leszek link. Két kaja figyel hetek óta vázlatként az adminfelületen, íme az első, a csülkös bableves.
A hetek óta meg nem írt receptet és magát a bablevest a hónapok óta el nem fogyasztott szárazbab előzte meg. Ahányszor csak kinyitottam a szekrényt, mint egy mumus, nézett vissza rám a bab. Addig szuggerált, hogy végül már meg is kívántam, nem csak a spórolás jegyében akartam felhasználni (addig nem kell vásárolni, amíg ilyen kincsek vannak a szekrényben - értsd: smack leves, sűrített paradicsom, tésztahegyek stb.). Úgyhogy tervbe vettük a csülkös bablevest. Most anyukám volt a soros a piacon, vett nekünk egy bébi csülköt, hogy ne rohadjon ránk a végén az egész.
Persze aztán beteg lettem, és ez nem feltétlenül az az étel, amit rossz gyomorral kellene fogyasztani, úgyhogy a csülök is üdült egy kicsit a babbal, de amint visszajött az étvágyam, megfőztem őket (egy kis telefonos segítséggel).
A babot beáztattam reggel, és este kezdtem neki a tényleges munkának, először is a csülköt feltettem vízbe főni néhány babérlevél társaságában. Nem tudom, súlyra mekkora volt, de mondjuk kb. fél kiló, főtt majdnem egy óráig.
Eddig nem túl bonyolult, és eztán sem lett nehezebb a dolog. Az az igazság, hogy nem hiszem, hogy a gyakorlat, tudják, a rutin meg az évek teszik könnyűvé a dolgomat... inkább arról van szó, kérem, hogy levest főzni egyszerű. Egy óra után a csülkös vízbe (aminek ekkorra már jó szürkés színe és füstös illata volt) beöntöttem a babot, beledobtam egy fej vöröshagymát és főztem tovább az egészet. Mikor puhulásnak indult a bab, mellé tettem a felkarikázott sárgarépát, és a nagyobb darabokra vágott fehérrépát. Mikor minden készre puhult, paprikás hagymás rántást készítettem (olaj, hagyma, le a tűzről, pirospaprika, vissza a tűzre, liszt) és belekevertem a levesbe. Gyakorlatilag kész is, sózni leghamarabb félúton érdemes, mert addigra kiderül, mennyire sós a füstölt hús.
Persze ez egy fapados bableves volt, mert kellett volna bele zeller, fokhagyma, és nem utolsó sorban csipetke is, amit egész egyszerűen elfelejtettem. Tálaláskor mindenki ízlés szerint tejföllel emelheti a színvonalat.
Reakciók