... de finom, és egyszerű. Mint ahogy azt már többször is itt-ott megjegyeztem, nem feltétlenül különleges ételeket szoktam készíteni, nem felvágós blog ez, csak egy sima "mit főztem tegnap" netnapló. Tegnap natúr szeletet sütöttem fokhagymás vajas párolt zöldbabbal.

Amikor a Babaköszöntő bakonyi sertésszeletet csináltam, akcióban sikerült beszerezni hozzá a csont nélküli karajt. Meglepődvén az árán, másnap visszaküldtem a boltba zsűrimet, hogy vegyen még 6 szeletet, lefagyasztjuk. Illetve a szülei fagyasztják le nekünk, mert hogy nálunk a hűtőbe épített fagyasztó erre tökéletesen alkalmatlan. Úgy értem csak arra, amire való, a fagyasztásra... Kiváló konstrukció, a felső polc fölött kis ajtó, mögötte a fagyasztónak nevezett luk. Namármost. Több sebből vérzik a dolog: egyrészt nem túl nagy. Magasságát leginkább azzal tudom illusztrálni, hogy egy jägeres üveg a keskenyebb oldalára fektetve még épp elfér. Szélességét tekintve, ha a jägeres üveg a nagyobb felületű oldalán fekszik, mellé ugyanígy befér egy becherovka-s is, és még melléjük be lehet suvasztani egy kis zacskóban petrezselymet. A "fagyasztó" másik problémája, hogy csak annyira fagyaszt, hogy ihatóra hűti a fent említett alkoholos italokat és a fél tenyérnyi petrezselymet összefagyasztja. Ezen túl még arra képes, hogy a zöldfűszer zacskóját és az alkoholos üvegek cimkéjét magába fagyassza és leolvasztásig ne eressze. Tudni illik, ahelyett, hogy ez a luk doboz lenne, gyakorlatilag csak egy sáv. A hűtőszekrény hátlapja felé nincs fala, ergo ott kiválóan úszik fel alulról a kellemes hútőszekrény-hőmérséklet, ami lehetetlenné teszi nagyobb dolgok lefagyasztását. Tehát ha el is férne a 6 szelet karaj, megfagyni már nem tudna. Ezért vittük a teszter szüleihez őket, mert náluk van 2 db hűtőszekrény méretű fagyasztó. Tavaly nyáron, mikor üres volt a lakás, átmentünk egy csomó fagyival...

Szóval, a teszter hazatelefonált a tesóinak, hogy vegyék ki a husit nekünk, hadd olvadjon. Meló után rohangált, aztán hazafele beugrott értük, de persze még jól össze voltak fagyva, úgyhogy szenvedtem vele vagy 20 percet, mire szét tudtam szedni anélkül, hogy szelet formájukat elvesztették volna. Fagyott hús 0:1 Hugi. A szokásos módon konyharuhát tettem a vágódeszka alá, majd kiklopfoltam, sóztam (sajnos kicsit jobban, mint kellett volna, de a zsűrim ennek csak örült), borsoztam, majd lisztbe forgattam őket. Ezután mehettek a forró olajba, természetesen azóta sincs új, nagyobb serpenyőm, úgyhogy egyesével. Kb. 10 perc/husi, néha meg kell fordítani, aztán kicsit pirítani, hogy jól nézzen ki és ropogjon a széle. És ezzel meg is volna a husi.

Köretként párolt zöldbabot csináltam, kivételesen üvegesből, mert az volt itthon. Mirelitből nyilván jobb, pláne frissből, de elment ez is, főleg, mert hamarabb elkészült és még egy szülinapi buliba is hivatalosak voltunk az este. Van egy marha nagy lábosunk, az a 6 literes, amibe az előző posztban elmesélt Palóc leves főtt, na annak van egy tésztaszűrő/pároló betétje. De mivel az bazi nagy, ennek mintájára valami mást találtam ki. Beleöntöttem egy kisebb lábosba az üveges bab levét meg egy kis vizet, elkezdtem forralni és a fazékra a kisebb, nyeles tésztaszűrőt tettem, amibe a babot. És még a lábos fedője is passzolt rá, fantasztikus. Mikor felforr a víz, felszáll a gőz, és párolódik a bab. Múlt héten vettünk fokhagymanyomót is, gondoltam, felavatom, ezért lett fokhagymás bab, egy gerezdet beletettem és eloszlattam. Mikor kész lett, kiöntöttem egy tálba az egészet és két "szelet" vajat tettem hozzá, amitől végül nagyon finom lett.