Minél többet főzök, annál inkább kezdek megszeretni bizonyos, eddig kifejezetten nem kedvelt ételeket. Egyik ilyen étel a juhtúró. Szerencsére változik az ízlésünk, és én is rátaláltam a juhtúró jellegzetesen erőteljes, savanykás ízére. Hála Istennek a sztrapacskát is megszerettem, meg is tanultam hát elkészíteni.
Tanítómesterem édesapám volt e téren, gyakran készít ugyanis sztrapacskát. No persze nem egytálételként, hanem egy jó borókás pörkölt mellé köretnek. Haspukkasztóan jól lehet lakni vele, de magában is tökéletes főfogás, egy kis tejföllel.
Hogy leegyszerűsítsem: a sztrapacska a szlovák nemzeti nokedli. Persze nem az a liszt-tojás-víz nokedli, illetve az, csak jól felturbózva.
Először is felkockáztam egy darab füstölt császárszalonnát és minden zsiradék nélkül egy kis lábosban megpirítottam (elég zsír jön ki saját magából, úgyhogy nem kell csak kavargatni, hogy ne égjen oda). Amíg sült a szalonna, elkészítettem a nokedlitésztát: a sztrapacska lényege, hogy a nokedli burgonyával készül. Lereszeltem egy közepes méretű krumplit, és belekevertem a nokedlitésztába (1 tojás + jó 20 dkg liszt + annyi víz, hogy sűrű massza legyen + só). Ugyanúgy kell kiszaggatni a krumplis nokedlit lobogó sós vízbe, mint a simát.
A kifőtt nokedlit egy tűzálló tálba tettem. A kisült kockázott szalonnát hozzákevertem a kisült zsírral együtt. És jöhetett a lényeg: a juhtúró. Állagát tekintve egy sűrű, vajszerű készítményről beszélünk, amit kenni lehet. Mi úgy szoktuk belerakni, hogy a nagy kupac juhtúrót belecsipkedjük a nokedlibe és utána jól elkeverjük. Így egyenletesen beleolvad a szalonnás tésztába.
Miután elkevertem a juhtúrót, betettem a sütőbe a sztrapacskát, hogy összesüljenek az ízek. 20 perc-fél óra alatt el is készül. Melegen és frissen a legjobb, egy kis tejföllel a tetején!
2 főre bőségesen, egytálételként:
15 dkg kockázott füstölt szalonna
15 dkg juhtúró
1 közepes burgonya
1 tojás
20 dkg liszt
~2 dl víz
só
Reakciók