Néha elkap a vágy, hogy egyszerű, az általános iskolai és gimnáziumi menza légkörét idéző ételeket egyek. Ide tartozik a főzelékfeltétként tálalt rántott párizsi, a kelkáposzta főzelék és nem utolsó sorban a paprikás krumpli. Persze a menzakaják e csoportjában szereplő ételek otthon elkészítve általában nem olyan finomak, mert egészen más ízük van attól, hogy 100 literes fazékban főzik. Én itthon maximum egy 6 litereset tudok elővenni, ezért sokkal bénább a hazai frankfurti leves a menzainál. Paprikás krumplit viszont érdemes házilag készíteni, nem azért, mert ugyanolyanra lehet csinálni, nem, teljesen más lesz, de ha ügyesen készíti az ember, nagyon finom lehet.

A paprikás krumpli alapvetően burgonyapörkölt. Ugyanúgy kell készíteni, mint a sertés, vagy marhapörköltet. Apróra vágtam két fej vöröshagymát, megdinszteltem, majd lehúzva a főzőlapról pirospaprikát kevertem hozzá. Visszatettem a tűzre és mikor újra sercegni kezdett a hagyma, hozzátettem a már előzetesen felkockázott krumplit. Igazság szerint új krumpliból a legfinomabb, a kis parázs krumpliból, de így, télvíz idején nem lehet kapni, mi viszont megkívántuk a paprikást, úgyhogy mezei burgonyából készült. Egy kicsit a hagymán pirítottam, majd vizet öntöttem alá, mellé tettem egy darab piacon füstölt oldalas szélként kapható húst, és főzni kezdtem.

Találtam a hűtőben egy fél paradicsomot, azt felvágtam és mellé tettem, egyébként sóval ízesítettem. A levét néha pótolni kellett, és mikor már majdnem jó puha volt a krumpli, karikára vágott virslit tettem hozzá és még így párolgott fedő alatt 10 percig. Mindennel együtt nincs egy óra, amíg elkészül, nagyon finom, és nem utolsó sorban nagyon költséghatékony étel.

Kovászos uborkával a legjobb.

Ajánlanám Tamásnak, akinek hivatalosan is ez a kedvenc étele, most már el is tudja készíteni magának.