A szülinapi meglepetések sora folytatódik. Apukám ismét egy évvel többet tudhat maga mögött, úgyhogy elhatároztam, megsütöm a kedvenc süteményét, a Rigó Jancsit.

Sokat panaszkodtunk már mindenféle cukrászdai Rigó Jancsik miatt, vagy a krém nem jó, vagy a piskóta, vagy az egész egyben nem stimmel. Természetesen én egy tökéletes Rigó Jancsit szerettem volna sütni, ami (meglepő módon?) majdnem sikerült is.

Nem is a bonyolultsága a húzós, inkább a sok fázis időigényessége. Mindennel együtt kb. 3 óra elkészíteni, sőt, ha hozzávesszük, hogy állni kell hagyni a csokiöntet előtt, és után, akkor van ez 5 óra is. Nyilván én este 9-kor tudtam elkezdeni, szóval megint éjszakába nyúlóan csak sütöttem, kavartam, kentem stb., sőt, még reggelre is maradt egy kis feladat. A Lúdlábhoz hasonlóan most is kicsit tankönyvszerűen, kevésbé bölcsészként igyekszem leírni, hogyan készült, hátha valaki kedvet kap, de nem akar bogarászni a sorok között.

Piskóta

8 tojás
10 dkg kristálycukor
3 dkg kakaópor
17 dkg liszt
kicsi só

Első körben "végy 8 tojást". Vettem 8 tojást, és kettéválasztottam őket. A fehérjét nagyon picit megsóztam, majd elkezdtem felverni, közben kis adagokban hozzáadtam a cukrot. Jó keményre kell verni, de ez kézi mixerrel nem nagy feladat. Mikor ez megvolt, átváltottam fakanálra (illetve műanyagra, mert itt anyukámnál az édes fakanál műanyagból van) és szép lassan kevergetve, óvatosan hozzáadtam a 8 tojássárgáját is. Egy külön tálban összekevertem a kakaót a liszttel, és ezt is hozzáadtam a tojásos krémhez, lassan, fokozatosan adagolva simára kevertem.

Ezzel kész is a piskóta. A sütőhöz járó lapos, fekete tepsibe vágtam sütőpapírt (pont akkorát, mint a felhasználható felület) és erre ráöntöttem a piskótát, nem hagyva, hogy egész a széléig kifolyjon, egy ujjnyi helyet hagytam körülötte. Elegyengettem a tetejét és betettem a sütőbe, 180 fokra, és kb. 10 percre. Mivel ez egy réteg, nagyon hamar elkészül (mint a piskóta általában). Mikor kész, kicsúsztattam a sütőből és betakartam konyharuhával, hogy ne száradjon ki.

Krém

1 l habtejszín
5 dkg kakaópor
15 dkg porcukor
zselatin (2 lap, vagy 1 kis zacskónyi por)
habfixáló (1 liter tejszínhez 4 zacsi), a biztonság kedvéért, de elvileg a zselatin elég lehet
(ízlések és pofonok: kicsi rum is mehet bele, ha valakinek hiányozna)

A Rigó Jancsi esszenciáját egyértelműen a krém adja. A krém, ami a béna cukrászdákban vajas csokikrém, mert ugye az nem olyan romlékony, mint a tejszínes. Én mondjuk eleve igazi Rigó Jancsit akartam készíteni, de amúgy sem tartottam attól, hogy elég ideje lesz majd, hogy megromoljon.

A tejszínt előre be kell hűteni, mert állítólag úgy könnyebb felverni. Ez a mai, kézi mixeres világban, mondjuk nem hiszem, hogy sokat számít, de azért hallgassunk a nagy öregekre. Szóval a behűtött tejszínt egy nagy tálba öntöttem és jó keményre felvertem, félúton beleszórva a habfixálót. Utána óvatosan belekevertem a kakaóport és a porcukrot, szépen egyenletesen eldolgoztam benne és igyekeztem megállni, hogy ne faljam be az egészet (imádom a tejszínhabot).

Ezután kell beletenni a zselatint. Én eddigi cukrász tevékenységeim következtében csak lapzselatinnal dolgoztam, ami nagyon egyszerű kis jószág. Sajnos a boltban nem volt, csak por alakú zselatin. Valamit muszáj beletenni, úgyhogy ilyet vettem. A hátoldalán lévő leírás szerint elkészítettem, vagyis 4 ek. hideg vízzel összekevertem, majd betettem a mikróba, felmelegítettem (nem szabad hagyni, hogy felforrjon!), majd kivettem és kicsit hűlni hagytam. Sajnos itt követtem el az egyetlen hibát: kicsit tovább állt és hűlt, mint kellett volna. Hozzácsurgattam és elkevertem a krémben, ahogy kellett, de sajnos olyan hamar megdermedt, hogy néhány kis zselatindarabot nem tudtam elkeverni rendesen és sajnos a krémben maradt, csomóként. Íze persze nincs, csak egy-két falat nem volt tökéletesen homogén emiatt.

Összeállítás

Ha kész a krém, következhet a sütemény összeállítása. A piskótát a hosszanti oldalára merőlegesen kettévágtam. Az egyiket a csúnyábbik (bőrös) felével felfelé rátettem egy nagy vágódeszkára (nincsenek tálcáink), ráhalmoztam az óriási mennyiségű krémet, és megpróbáltam a lehető legszebben téglatestet formázni belőle. A tetejét elsimítva, oldalait függőlegesre formázva. A piskótalap másik felét (szintén a csúnya felével felfelé) rátettem a krémre, óvatosan egy kicsit megnyomkodva.

A krémmel még játszottam egy kicsit, ide-oda kenve próbáltam kitölteni teljesen a réseket.

Mikor úgy éreztem, itt már csak rontani tudok a helyzeten, betettem a hűtőbe, és mivel észre vettem, hogy már majdnem éjfél van, úgy határoztam, egész éjszaka hagyom, hadd dermedjen meg rendesen.

Csokiöntet

15 dkg étcsoki
200 ml folyékony habtejszín

A csokiöntettel mindig meggyűlik a bajom, itt, a blogon is többször volt már szó róla (1., 2., 3.). Most végre sikerült egy jót találni. Egyszerű is, finom is, és jól kezelhető.

Az étcsokit (én szokás szerint a Szerencsi Party tortabevonót használtam) gőz fölött megolvasztottam, majd felforraltam egy másik edényben a habtejszínt, és még így, forrón az olvasztott csokihoz öntöttem. Simára kevertem, és egy kicsit hagytam hűlni, hogy ne legyen vízszerűen folyós, megvártam, míg kicsit besűrűsödik és rácsorgattam a Rigó Jancsi tömböm tetejére. Cukrászspalettával lehet rajta segíteni, hogy egyenletes legyen, de alapvetően szépen kisimul magától is.

Visszatettem a hűtőbe egy kicsit, hogy megdermedjen, majd langyos vízbe mártott késsel felvágtam igazi kisfiúkká, Rigó Jancsikká.

15 kocka süti jön ki belőle (hosszában 3, keresztben 5 kocka), soknak tűnt, de 2 nap alatt elfogyott az egész. Felét átvittük apukámhoz, felét az itthoniaknak szétosztogattuk. A gyors eltűnése is sokat elárult a minőségéről, de szerencsére elismerő szavakat is kaptam, még szakácsmesterségben jártas személyektől is. Távol álljon tőlem a magam fényezése, de higgyék el, tényleg fantasztikusan finom volt.