Volt egy nyár, mikor mindenféle húst készítettünk a rácponty mintájára. Ponttyal soha. Valahogy idén csak most jutott először eszünkbe, és meg is fogadtuk, hogy még néhány alkalommal biztosan csinálunk még (az is lehet, hogy hallal is). Nyáron eleve jobban szeretek olyasmit…

Úgy tűnik, az olasz kajákat csak majdnem autentikusan tudom elkészíteni.       Itthon még sosem főztünk Carbonarát, úgyhogy kitaláltuk jó előre (másfél héttel korábban), hogy gyereknapra próbáljuk ki, én addig elmegyek a Vapianóba és meglesem, hogy kell…

A palacsintával az a helyzet, hogy nem én szoktam csinálni. Úgy alakult, hogy ez a teszter reszortja. Amikor életünkben először akartunk palit sütni, az lett a vége, hogy egy ásványvizes palackban átvittük a zsűri anyukájának megmutatni, hogy mégis mi ezzel a gond. Kiderült, hogy…

Valahogy mostanában annyira unalmasnak találok mindent, hogy kénytelen vagyok találékonyságomra bízni a vacsorákat, különben minden nap zöldbabos husi lenne (breaking news: újabban tárkonnyal ízesítem, a teszternek annyira ízlik, hogy idén már kétszer is készítettem vacsira).…

A legrövidebb poszt következik. Nem azért, mert elfogytak a szavak, csak a tegnapi vacsora volt annyira könnyű, hogy nem tudok sokat rizsázni róla.  Emlékezhetnek (de biztos, nem teszik), amikor beconbe tekertem fasírtot, kijelentettem, hogy a legjobb dolog, ami étellel történhet,…