Tortilla, salsa, sok-sok zöldség, husik
Az úgy volt, hogy a tesóm elvágta az artériáját. Klassz sztori, de inkább nem mesélem el teljesen, egy klasszikus horrorfilm-jelenetet képzeljenek el spricceléssel, szirénázó mentőautóval, beparázott orvossal és egy nagy varrattal a végén. A lényeg, hogy új életét ünneplendő, illetve inkább rossz kedvén segítendő kigondoltam, hogy áthívom tortillázni, hogy ne gondoljon annyit a gipszre a karján. Mióta megjárta a nagy Amerikát, sokat beszél a kinti mexikói konyháról (no meg persze az amcsi pitékről), úgyhogy gondoltam, kipróbálom, mire vagyok e téren képes. Túl sokra persze nem, de hozzá tenném, hogy igazi tortillát még nem ettem (csak a béna McDonald's-os wrap-et), pláne nem készítettem, úgyhogy ehhez képest mérve azért elég nagy eredményt értem el.
Reakciók