A századik bejegyzés (≠ századik recept), örvendezzünk hát!

Kitaláltuk, hogy milánóit főzünk, de igazit, olaszt. Elkezdtük nézegetni szakácskönyvekben a receptet, de nem találtuk sem tematikusan (tészták, egytálételek stb.), sem ábécérendben sehol... Aztán meglett, találják ki, melyik betűnél! Hát az "e"-nél! Mert Eredeti milánói makaróni. Skandalum. Igazából csak a fűszerekre voltunk kíváncsiak, hogy most már tiszta víz kerülhessen a pohárba és megtanuljuk, mit kell belerakni, hogy finom legyen és igazi. Vagyis majdnem igazi. Lássuk!

A dolog lényege ugye a sokás-gombás szósz. Ahogy minden valamire való étel, ez is úgy kezdődik, hogy apróra vágott hagymát meg kell dinsztelni. Ha ez megvan, mellé kell dobni a felvágott (hivatalosan metéltre vágott, de azt nem tudom, hogy kell, úgyhogy ahogy szoktam, úgy csináltam) gombát. Megsóztam, megborsoztam, és fedő alatt puhára főztem. Ezután beleöntöttem a sűrített paradicsomot, és a szintén metéltre vágott (ezt már sikerült tényleg arra, vagyis csíkokra) sonkát. Ami nálunk mindig főtt-füstölt tarja. Pár percig még fedő nélkül főttek együtt a dolgok, pirultak, ha úgy tetszik, mert így már elég sűrű volt hozzá, aztán jön a lényeg: a fűszerek. A zöldfűszerek nagy részét a főzés utolsó fázisaiban kell az ételekhez keverni, hogy megtartsák ízüket, így van ez a milánóival is, ezért kell csak ekkor belekeverni a szószba. Bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, ezek az állítólag hivatalos milánói makaróni fűszerei. Mikor minden belekerült, egy kevés vízzel felöntöttem és még egyszer felforraltam, majd beleöntöttem a tálba. Már nem is tudom, hol volt erről szó, de valahol hallottam, hogy állítólag tök fontos, hogy a tésztát keverjük a szószba és ne fordítva, úgyhogy így csináltam én is, illetve egy jó adag reszelt sajtot is hozzáraktam az egyveleghez (persze ez nem jelenti azt, hogy a tányéron ne kéne még tenni rá).

És hogy mitől csak "majdnem" eredeti a milánóim?
Először is nem volt itthon elég makaróni, úgyhogy spagettiből készült. De ez nem lehet akkora baj, a Vapianóban pl. rendszeresen megkérdezik, hogy milyen tésztából kérem a bolognai spagettit...
Másodszor pedig nem tudtam uralkodni magamon és egy kevés oregánót is tettem bele, mert szerintem nincs olasz kaja nélküle.

A siker oly nagy volt, hogy egyben nem is volt időm lefotózni, csak a siserahad levonulta után megmaradt adagot.

Hozzávalók (egy nagy-nagy jénaiba, kb. 8 főre):
fél kg makaróni (esetemben spagetti)
20-25 dkg gomba (én csiperkét...)
30 dkg főtt-füstölt tarja
2 nagy doboz paradicsompüré
20-25 dkg sajt
1 fej vöröshagyma
bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, oregánó
só, bors