Az év első konyhai tevékenységének eredménye egy saláta lett. Ez nem azt jelenti, hogy négy napja nem eszünk, csak előrelátóan még 31-én megfőztem a kondér lencselevest (most tejföllel, kolbász nélkül, füstölt oldalassal), és az aznap ebédre készített sajtos csirkéből is elég sok maradt. Úgyhogy egyelőre nem kellett komolyabban főznöm.
Mielőtt még egy olvasóm azt hinné, recept tolvaj vagyok, leszögezem, hogy ezt a salátát nem én találtam ki. Szilveszterkor, a házibuliban találkoztam vele, elanyátlanodva gubbasztott az asztalon, a szendvicsek már elfogytak, egy-két árva palacsinta társaságában szomorkodott. Gondoltam, megmentem, és ez egy igen jó döntés volt részemről, ugyanis annyira finom volt, hogy január elsején felkeltem 11-kor, és amíg főtt reggelire a virsli, gyorsan meg is csináltam. És azóta még egyszer, tegnap.
A házigazdával egyeztettük a receptet, és kiderült, hogy ugyanúgy csinálja a majonézes salátákat, ahogy én is szoktam. Mint kiderült, ez egyáltalán nem meglepő, mert a gimnáziumi "életvitel" órán tanultuk. Nekem ez valahogy a passzív tudásomhoz került, egyáltalán nem emlékeztem, hogy Szókontor Kati nénitől tanultam volna, de arra sem, hogy mástól, úgyhogy erre is fény derült.
Már olvashattak majonézes salátareceptet itt, gyakorlatilag ugyanaz a történet jön most is. A lényeg, hogy a csak majonézzel készített saláták nagyon tömények, ezért tejföllel érdemes hígítani (nem mondom, hogy kell, mert a bátyám pl. tuti, hogy meg bírná enni anélkül is, mert majonézmániás). Az arány abszolút a saját ízlésünkre van bízva, fele-fele már teljesen jó, én néha a tejföl felé billentem a mérleget, kicsit abból kerül bele több. Hogy ne legyen nagyon jellegzetesen tejföl ízű, egy kis kanál mustárt is szoktam bele tenni. Gyakorlatilag ennyi. Ebbe kevertem egy nagyobb konzervnyi kukoricát (ami azért volt itthon január elsején, mert vettünk egy kartonnal a legutóbbi Metro-körutunkon). Így kész a hagyományos kukoricasaláta, ami finom, de unalmas, úgyhogy itt jön a lényeg: a hagyma. A lilahagymával jó színes lesz az egész saláta, de pl. az első adagomnál nem volt itthon, csak újhagyma, úgyhogy azt karikáztam bele, a zöld részét is, azzal is jól nézett ki és nagyon finom lett.
Persze a határ a csillagos ég. Bármit bele lehet tenni: virslit, ananászt, akár kis kockákra vágott hirtelen sült csirkemellet is. Hagyma pedig mindenképp, mert óriásit dob a már megszokott kukoricasalátán.
Reakciók